Miután elfogyott az összes kenyér és víz (lásd „Kenyéren és vízen” című bejegyzésem), megkaptam a csontot, hogy szopogassam. Ahogy apám szokta mondani: „mind ki van fizetve „:
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2009-ben. Marcis 31.-en 19:25-kor láttam MEG a napvilágot a Szent Margit kórházban, anya ÉS APA Nagy örömére. Hosszú töprengés utan úgy döntöttem, Hogy bepillantást engedek a mindennapjaimba.
Szegény gyerek! Átviszem Lizziet is a szendvicsbe! ;o)
VálaszTörlés